Receptek

2013. május 12., vasárnap

 Aromaterápia és a szenszizmus


A szenszizmus szó a szenzualizmusból alkotott modern kifejezés. A szenzualizmus, mint ismeretelméleti irányzat a 18. században élte virágkorát és az érzékelést és az észlelést tekintette a megismerés egyedüli forrásának. A szenszizmus tulajdonképpen nem más, mint egy új életstílus, amely az érzékeinkre támaszkodva holisztikusan támogatja érzelmi és értelmi jól-létünket. A szenszizmus lényege, hogy az élvezet gyógyít, az érzéki élvezet pedig érzelmi szinten gyógyító hatással bír. Érzelmek nélkül a sejtjeink sem létezhetnek. Az aromaterápia szó szerinti fordítása az illatokkal végzett terápia de valójában annál több, hiszen az illóolajokkal és egyéb természetes készítményekkel fizikai panaszokat is kezelhetünk Egy kellemes zenével végzett, az érintést is magába foglaló aromaterápiás masszázzsal pedig egyszerre több érzékünket is kényeztethetjük. Tehát az aromaterápia nem más, mint a test-lélek-szellem együttesének kezelésére szolgáló jelenleg alternatívnak számító gyógymód.

A pszichológusok szerint mindannyian 9 intelligenciafaktorral rendelkezünk. Mindegyiknek megvan a maga neve, de ezeket összefoglalóan érzelmi intelligenciának nevezik. A faktorokra az öt érzékünk, azaz öt csatorna hat, vagyis a látás, a hallás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás. Az érzelmeinkre legerősebben ható érzékünk a szaglásunk. Noha agyunk felét a látás köti le, génjeink a többi érzéki stimulussal szemben leginkább a szaglásra kódoltak. A szaglás tehát énünk fontos része – talán fontosabb is, mint amennyire annak gondoljuk.

A 21. században az illatok felértékelődtek. Az illatok közvetlen kapcsolatot jelentenek az érzelmi jól-léttel és ez mind több és több ember számára válik nyilvánvalóvá. Ma már számos vállalat szeretne 'egyéni illatot' (signature scent), egyre többen áhítoznak 'személyes illatra' is de legalábbis nagyobb változatosságra és nem csupán a 'klasszikusokra'. A tendenciák alapján úgy tűnik, hogy ez különösen igaz a fiatal férfiakra. Nem véletlen, hogy Brazíliától Indiáig, a parfümcégek egyre intenzívebben foglalkoznak deókkal és frissítő spray-kel. Kimondhatjuk, hogy az illatok divatosak!A legtöbb ilyen készítmény azonban szintetikus összetevőket tartalmaz, amelyek érzelmeinkre csupán felszínesen hatnak. Az aromaterápia azonban természetes és hamisítatlan illóolajokat alkalmazza a jól-lét megalapozásához és a fizikai és pszichés gyógyításhoz.

Peter Paul Rubens: El Olfato vagyis a szaglás allegóriája (1619)

Modern és korlátozott szaglásunk gyakran reagál az erős de az átlagos szagokra is. Szaglórendszerünk, agyunk szaglásért felelős területei – a 'szagló-agy' – úgy alakultak ki, hogy relatíve gyorsan képesek a szagok blokkolására, vagy a minket körbevevő illatokat elfelejteni. Jó példa a főzés: az étel szagára beindulhat az emésztőrendszer és éhesek leszünk. Egy kellemetlen szagtól hányingert kaphatunk. Ez mind azt bizonyítja, hogy a szaglásunk befolyásol bennünket, látens módon arra várakozik, hogy használjuk és felébresszük. Erre képesek az illóolajok és az aromaterápia. Az állatvilág szereplőihez hasonlóan, az ember is megkeresi a számára kellemes illatokat, azokat, amelyekre szüksége van. Táskába, zsebbe rejtve hordozzuk magunkkal, vagy csak a helyiséget illatosítjuk azokkal az illatokkal, amelyek megnyugtatnak, újdonságként hatnak ránk. Hangulatokat fedezhetünk fel és élvezhetünk, érzéseinket befolyásolhatjuk. Az illóolajok tárháza ugyan véges, de kombinációjuk végtelen. A stressz és az elidegenedett városi és modern lét kényelmetlenségeit és az ezek által okozott fizikai és pszichés betegségeket az illóolajok enyhíthetik. Az illatok erejét kihasználva a szakértelemmel összeállított keverékekkel megváltoztathatjuk a körülöttünk lévő világot és javíthatjuk közérzetünket. Az illóolajok által közvetített finom hatás tevékenységünkre és kreativitásunkra is hatással van.

A szenszizmus és az illóolajok teljesebb jól-létet biztosíthatnak mindannyiunk számára, érzékeink ismét kinyílhatnak egy szép új világ felé...

2013. május 3., péntek

Illóolajok és ételek

Többen használják az illóolajokat különböző ételek elkészítéséhez. Az illóolajok moderált mennyiségben kellemes ízfokozók lehetnek, sőt egyenesen zöld alternatívái a mesterséges ízesítőszereknek. Azonban sokan kérdezik, hogy milyen mennyiséget használjanak. Általánosan elfogadott nézet a szakértők körében, hogy az illóolajok kifejezetten potens és koncentrált anyagok, így vannak olyan olajok, amelyekből már 1 csepp is bőven elegendő. Néhány a legtöbb terapeuta által javasolt biztonságos használatra vonatkozó használati tanács:
1. Az illóolajokat mindig moderált mennyiséget ajánlott használni. Az 'erősebb' összetételű olajokat csak kis mennyiségben javasolják alkalmazni. Ilyen olajok a bazsalikom - linalol típus (Ocimum basilicum), fekete bors (Piper nigrum), szegfűszeg (Eugenia caryophyllata), koriander (Coriandrum sativum), indiai citromfű (Cymbopogon flexuosus), borsmenta (Mentha x piperita), oregánó (Origanum vulgare var. hirtum), fodormenta (Mentha viridis), gyömbér (Zingiber officinale), szerecsendió (Myristica fragrans), kapor (Anethum graveolens).
Gyengédebb olajoknak számítanak - a legtöbb citrusféle és virágos növény - pl. a mandarin (Citrus reticulata), citrom (Citrus limon), grapefruit (Citrus x paradisi), édeskömény (Foeniculum vulgare var. dulce), édes narancs (Citrus sinensis), levendula (Lavandula angustifolia), petitgrain (Citrus aurantium). Ne felejtsük, hogy az élelmiszer-, vegyi- és gyógyszeriparban előállított és a boltokban kapható számos ételben, italban, teákban, fogkrémekben és röviditalokban de gyógyszerekben is alkalmazzák az illóolajokat, tehát azokat már amúgy is fogyasztjuk.
2. Kizárólag bio, ecocert vagy más minősített, vegyszer mentes környezetből származó és vadon gyűjtött alapanyagból készült illóolajokat tanácsos felhasználni. 

3. A felhasznált illóolajokat mindig valamilyen más, zsírban vagy alkoholban ajánlják először hígítani., pl. vajban, valamilyen növényi olajban, mint az olívaolaj vagy napraforgóolaj stb., mézben. Az illóolajok alkoholban és likőrökben is kiválóan oldódnak. A felhasználás előtt mindenképpen először az olajban vagy alkoholban érdemes az illóolajat hígítani, tehát elkerülni a túlzott mennyiséget. Ez azért fontos, mert bizonyos olajok, pl. a citrusolajok eléggé hígak, mobilak, így előfordulhat, hogy a tervezettnél több csepp kerül a keverékbe. Ilyenkor érdemes a mennyiséget megfelezni, vagy végső esetben újra keverni. 

4. Az illóolajokat mindig gondosan le kell zárni és fénytől és hőtől elzárt helyen tárolni. A citrusolajokat az eltarthatóságuk korlátozottsága miatt érdemes hűtőben tárolni. 

5. Az illóolajokat gyermekektől gondosan elzárva kell tartani, valamint azokat terhesség alatt különösen óvatosan javasolt alkalmazni!

Mandy Apfel és Daniel Patterson Aroma című könyvéből egy kellemes receptet választottam gondolatindítónak.

Mentás csokoládé truffle

mérettől függően kb. 40-80 golyócskára
 
Fodormenta (Mentha viridis)
A csokoládé és a menta klasszikus kombinációja a fodormenta intenzív aromájával feldobva, amely a csokoládé kesernyés ízét megfelelően ellensúlyozza. Ha nem azonnal kerülnek elfogyasztásra, a golyók megfelelően csomagolva, akár két hétig is elállnak a hűtőben.
Hozzávalók:
  • 45 dkg jó minőségű étcsokoládé (pl. Vairhona)
  • 500 ml sűrű főzőtejszín
  • 15 csepp fodormenta illóolaj
  • 250 ml nem édesített kakaópor (pl. Vairhona)


Az előzőleg apróbb darabokra tört csokoládét egy rozsdamentes tálban, vízgőz fölött olvasszuk meg, adjuk hozzá a tejszínt és a fodormenta olajat és keverjük egyenletesre. A masszát töltsük jénaiba vagy porcelán edénybe és hagyjuk megdermedni, majd helyezzük hűtőbe kb. 2 órára. Egy először langyos vízbe mártott kiskanállal vagy kisebb fagylaltszedővel gombócokat kanyarítsunk a masszából, majd az egy tálcára szórt kakaóporban forgassuk meg őket. Ha kell akár szabályos golyókat is formázhatunk, majd ismét forgassuk meg azokat egyenletesen a kakaóporban. Kis időre helyezzük vissza az elkészült golyócskákat és szobahőmérsékleten apró fodormenta levelekkel díszítve szervírozzuk.

Felhasznált irodalom:
Mandy Aftel, Daniel Patterson: Aroma, Artisan, New York, USA, 2004
The International Journal of Professional Holistic Aromatherapy, Vol. I., spring 2013