Ravensara vagy Ravintsara. Melyik micsoda?

Ez a két illóolaj kevésbé ismert, ritkán használják Magyarországon sőt legtöbben nem is ismerik. Nemcsak a nevük nagyon hasonló de világszerte fogalmi zavarokkal is találkozhatunk az aromaterápiával foglalkozók körében. A témával érintő irodalom is eltérően ír a két illóolajról, amely még inkább összezavarhatja az aromaterapeutát. Sok szerző az egyik olaj jellemzésével tulajdonképpen a másikról ír és a rossz nevet használja. Tehát nehéz kibogozni, hogy melyik olaj valójában melyik, pedig nem árt pontosabban tudni róluk, mert eltérő terápiás hatásokkal rendelkeznek, más panaszok kezelésére alkalmasak. Egy biztos, hogy a két illóolaj markánsan különbözik aromáját/illatát illetve kémiai összetételét tekintve is. Először nézzük meg a két illóolaj profilját, majd a félreértésekre okot adható információkat.

Mind a Ravensara mind pedig a Ravintsara a babérfélék (Lauraceae) családhoz tartozó fajok, mindkettő fa. A babérfélék családjába kb. 50 nemzetséget és azon belül 2500 fajt sorolnak – érdekesség, hogy az avokádó (Persa americana) is a babérfélék családjához tartozik. További babérfélékhez tartozó fajok: kámfor (Cinnamomum camphora Monum), (ceyloni) fahéj (Cinnamomum zeylanicum), babér (Laurus nobilis), rózsafa (Aniba rosaeodora), kubebabors vagy kínai nevén may chang (Litsea cubeba), Ravensara (Ravensara aromatica).

A továbbiak megértéséhez először a babérfélék családjába tartozó Cinnamomum nemzetséget vegyük górcső alá. A név történetét tekintve a cinnamomum a görög kinnamon vagy kinnamomon tőből eredeztethető amely 'édes fát' jelent. A Cinnamomum nemzetség egymaga kb. 250 külön fajjal büszkélkedhet, számos fajból nyernek vígőz lepárlással illóolajat. A különböző fajokból nyert eltérő kémiai összetételű és változatos árú olajokat más és más terápiás hatásaik miatt használják. A legelterjedtebb Cinnamomum olajok a Cinnamomum verum syn. Cinnamomum zeylanicum (fahéj kéregből és levélből), a Cinnamomum cassia (kasszia) és a Cinnamomum camphora (Ravintsara, kámfor és Ho olaj). Rácz János Növénynevek enciklopédiájában (Tinta kiadó, 2010) című könyvében a fahéj címszó alatt is a kínai fahéjfa vagy fahéjkasszia névhez a 'Cinnnamomum aromatica' nevet rendeli forrásaira támaszkodva, holott a C. aromatica és a C. cassia is külön fajok, azaz a félreérthetőség számos publikációban fennáll.

A kámforfa Kínában, Japánba és Tajvanon őshonos, ahol a II. Világháború végéig jelentős mennyiségben folyt kitermelése mint a kámfor elsődleges forrása, illóolajat és kristályos kámfort állítottak elő belőle.

Akkor most nézzük külön-külön a két illóolajat adó fajt.

Ravensara (Ravensara aromatica Sonnerat)

A Ravensara illóolaját a Ravensara aromatica Sonnerat syn. Agatophyllum aromaticum fa leveleiből vízgőz desztillációval nyerik ki. A források szerint a kéregből nyert illóolaj nagy mennyiségben tartalmaz metil-chavicolt (syn. estragol), szabinént, alfa-terpinént, limonént és kevés 1,8-cineolt syn. eukaliptolt. Tony Burfield (1) egy vizsgálata a fa kérgéből nyert olajat metil-chavicolban kiemelkedően gazdagnak találta (akár 90%), mások leírása szerint a levelekből nyert olajnak van magas eugenol tartalma, megint más vizsgálatok a levélből nyert illóolajat magas eukaliptol tartalmúként jellemzik. Burfield szerint a Ravensara illóolaját adó faj pontos botanikai besorolását tekintve több akadémiai kutatót is zavarba hozott és vitához vezetett – hát még az aromateraputákat! - és számos cikk jelent meg a témában. Tanulmányában tovább boncolgatva a témát leírja, hogy a Ravensara nemzetség ma körülbelül 30 őshonos madagaszkári fajt foglal magába. A Ravensara aromatica 20 méter magasságot is elérő, 700-1000 méter magasságban élő aromás fafajta, amely Madagaszkár keleti oldalán, a párás őserdőben nő de a keleti partvidéken csoportokban is előfordul. A fának illatos levelei, kérge és termése van.. Clarke (2) és Shutes (3) szerint is a illóolaj magas eugenol tartalma miatt gyermekek és idősek esetén óvatosan használandó. Clarke leírása szerint az illóolaj rendkívül hatásosan használható vírusos fertőzésekre, a herpesz vírus (I-es típus) által kiváltott különböző megjelenésekre. A Varicella zoster vírus, amely a bárányhimlő okozója később látens vagy alvóvírusként az idegdúcokban búvik meg és attól függően, hogy melyik kilépő idegpályánál aktivizálja - jellemzően az immunrendszer meggyengülésekor - magát a test különböző területein jelennek meg kiütések.

Ravensara aromatica illóolaj - Essential Aura, Kanada Fotó: AB

 Ravintsara (Cinnamomum camphora L. Nees & Eberneier) 

A Cinnamomum camphora faj földrajzilag is számos területen honos, tehát Kínában, Japánban, Tajvanon és Madagaszkáron is, ahol több forrás szerint behonosított fajként került. Nyilvánvaló, hogy a más földrajzi területről származó azonos faj másféle kémiai összetevőket produkál (kémiai típus) természetesen attól is függ az illóolaj összetétele, hogy melyik növényi részt használják fel a lepárlásnál – fa, kéreg vagy levelek. A növényből előállított illóolajok többek között: kámfor (Japánban), Ho fa vagy levél (Kínában), szasszafrász (Kínában), Ravintsara (Madagaszkáron). A japán C. camphora (Hon-Sho kámforfa) illóolaja akár 50%-ban is tartalmazhat kámfort. Hogy még jobban bonyolítsuk a dolgot legalább négyféle kémiai típust különböztetnek meg a C. camphora olajok között. Például a madagaszkári növény leveleiből előállított esetében – ez a mi Ravintsaránk – az ázsiai kámforfák magas kámfor tartalmától eltérően akár 45% 1,8-cineol-t (syn. eukaliptol) tartalmaz, míg a Ravensara illóolajában ez 5% körüli csupán.

1. Cinnamomum camphora Forrás: lásd a felh. irodalomnál

Az 1,8-cineol (eukaliptol) változatban 55-76% eukaliptol van és kb. 20% alfa-pinén és alfa-terpinén (ez a Ravintsara), a linalol kémia típus 80% körül linalolt és 10% monoterpéneket tartalmaz (ez a Ho fa vagy levél illóolaja). Az utóbbi időben a C. camphora Ho levélből előállított illóolaja a természetes linalol fontos forrásává lépett elő, amelyet korábban a rózsafa (Aniba rosaeodora) töltött be de ma már a veszélyeztetett fajok között tartják nyilván. A szafrol kémiai típus 80% körül szafrolt valamint 10% körül monoterpéneket tartalmaz (ez a kínai szasszafrász olaj). A nerolidol kémiai típus 40-60% nerolidolt és 20- 20 % mono- és szeszkviteréneket tartalmaz.

Terápiás felhasználás

Ravensara - Ravensara aromatica

Marge Clarke a Ravensara illóolaját kiemelkedően hatásosnak írja le felső légúti vírusos fertőzések és influenza esetén, valamint megemlíti, hogy számos elismert forrás a Ravensara és a Calophyllum (valószínűleg a Tamanu olajra utal – A.B.) keverékével az övsömör arcon és nyak környékén megjelenő formája ('shingles') esetén kiváló eredményeket értek el. Shutes valószínűsíti, hogy a kombinációnak nem a Ravensarát hanem a Ravintsarát kellene említeni, tehát Clark tévesen utal a Ravensarára leírásában. A félreértés valószínűleg annak köszönhető, hogy a fenti kombinációt Kurt Schnaubelt az aromaterápiában ikonnak számító szakember eredetileg a Ravintsarával népszerűsítette a 'shingles' kezelésére.

Tony Burfield egy másik tanulmányában (4) több több kutató által lefolytatott elemzést is közöl, amelyek egymástól eltérő kémiai összetevőkről számolnak be valamint az illóolaj biztonságos használatát elemzi. Ezek szerint egyrészt magas terpén tartalmú olajként elemezték, mások magas metil chavicol és metil eugenol tartalmat említenek. A Kent Goodwin McKay által fémjelzett kanadai Essential Aura az általuk forgalmazott levelekből lepárolt Ravensarának többek között erősen fertőzésmentesítő, antivirális, antiszeptikus és immunrendszeri stimuláns tulajdonságokat tulajdonítanak kiemelve a herpesz elleni drasztikus hatását (5). A biztonsági jellemzésben csecsemőknek és kisgyermekeknek nem ajánlják. Ezzel párhuzamosan felső légúti panaszokra is ajánlják. Shutes (6) a Ravensarát antivirális és immunerősítőként jellemzi és bronchitisre, izom és ízületi fájdalmakra, övsömörre és herpeszre ajánlja. Battaglia (7) monográfiája az illóolaj fő összetevőjeként az 1,8-cineolt jelöli meg, persze ez az információ sem segíti a biztos eligazodást a tényleges jellemzők tekintetében.

Az én tapasztalatom, hogy a Ravensara erősen antivirális illóolaj többek között felső légúti fertőzésre és influenza szerű, heveny, lázzal járó betegség esetén igen hatékony. Emellett kiválóan látszik működni szemölcsök kezelésére a teafával (Melaleuca alternifolia) szinergiában, amely azt látszik bizonyítani, hogy az idegrendszerre is hat.

Szemölcs kezelés előtt Fotó: AB

Szemölcs kezelés után Fotó: AB

Az általam használt illóolajok illata messzemenőleg különbözik a madagaszkári eredetűként forgalmazott több kipróbált Ravintsara illóolajtól, amelyben erősen és dominánsan megjelenik az eukaliptuszra és más olajokra jellemző enyhén penetráns 1,8-cineol tartalom, viszont édeskés, fűszeres, talán enyhén fahéjra emlékeztető illattal rendelkezik.

Ravintsara – Cinnamomum camphora

A már előzőleg taglaltakban tehát a Ravintsara a Cinnamomum camphora madagaszkáron honos faja amely a legtöbb forrás szerint az 1,8-cineol kémiai típust képviseli s mint ilyen a magas oxid tartalmának köszönhetően elsősorban légúti panaszok kezelésére hatásos. A Ravintsara, mint a fentiekben bemutatott Cinnamomum nemzetségbe tartozó faj igen jól dokumentált és az aromaterápiában is számos forrásban említik, így több információhoz is hozzájuthatunk.

Terápiás hatásai: antivirális, antimikrobiális, köptető, nyákoldó, légzésjavító, immunstimuláns, görcsoldó.

Magas oxid tartalma miatt könnyen tovább oxidálódik, ez viszont könnyen nemkívánatos bőrreakciókhoz vezethet. Kisgyermekeken és asztmásokon használata nem ajánlott.

Végül zárszóként: nem csoda hogy sokakat megzavar a két illóolaj, hiszen a nevük is igen hasonló, továbbá mindkettő madagaszkári eredetű, ráadásul ahány cég annyiféle leírás szerepel az egyes internetes áruházban, nálunk pedig csupán a Ravintsarával találkoztam egy megbízható német eredetű olajokat forgalmazó cégnél.

Mindenesetre egy biztos, úgy tűnik, hogy az aromaterápiával foglalkozók körében sincs egyértelműsítve a két olaj közötti különbség. illetve, hogy melyiket mire is ajánlják. További kutatások és laboratóriumi eredmények még váratnak magukra a kérdés tisztázásához. Én továbbra is mindék olajat használom, és úgy tűnik hogy eredménnyel. 

A téma felgöngyölítéséhez nagy segítséget nyújtott Jade Shutes (EWSHAS) és Marge Clark (Nature's Gift) írásai a témával kapcsolatban.

Irodalom:

(1). Burfield, T.: Ravensara oils. Forrás: http://www.users.globalnet.co.uk/~nodice/new/magazine/ravensara/ravensara.htm, Letöltve: 2011.03.04. 

(2). http://www.naturesgift.com/essential/descriptionp-r.htm#RAVENSARA#ixzz0WIdTf1Dc

(3).. East-West School for Herbal and Aromatic Studies Newsletter 2009: Ravensara vs Ravintsara. What's the difference?

(4). www.cropwatch.org. Burfield, Tony. Ravensara-Ravintsara Confusion. Letöltve 2011.03.03. forrás: http://www.cropwatch.org/Ravensara-Ravintsara%20Confusion%20Update%201.pdf
(5). www.essentialaura.com: Essential oil profile for Ravensara

(6). Shutes J.-Weaver C.: Aromatherapy for Bodyworkers, Pearson Prentice Hall, NJ, USA, 2008
(7). Battgalia, S.: The Complete Guide To Aromatherapy, The International Centre of Holistic Aromatherapy, Brisbane AUS, 2008
Maria Lis-Balchin: Aromatherapy Science, Pharmaceautical Press, 2006, UK
Képek:
1. Cinnamomum camphora: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Koeh-181.jpg – public domain